Mert a mondókázás jótékony hatással van az anya-gyermek kapcsolatra.  A legtöbb gyermek imád énekelni, dalolni. Sokszor hamarabb visszamondanak egy mondatot, versszakot belőle, mint hogy elkezdenének beszélni. A mondókákhoz különböző mozgásokat is társíthattok (pl.: csikizés, tenyér cirógatás, ujjak megszámlálása).  Ezek mind-mind töltik a gyermekek szeretettankját és persze a Tiédet is Nálunk az online klubban nagyon sok olyan visszajelzést érkezett, hogy mindenhová, akár még az ágyba is viszik magukkal a gyermekek. 🙂 

 

Mert a mondókázás fejleszti a nyelvi képességeket. A mondókázásnak erőteljes beszédindító hatása van. A rímekbe szedett, hangutánzó, mozgással kísért szavak hamar beépülnek a picik fejébe, akik bizony szívesen idézik fel a megtanult sorokat.

 

Mondókázás közben fejlődik a kreativitás, képzelőerő, és a vizuális és auditív memória is. A mondókatáraknak épp az a lényege, hogy a még olvasni nem tudó picik, ha látják a képeket, eszükbe jusson az adott mondóka és fel tudják idézni annak szövegét, majd a hozzá kapcsolódó játékot. És ez hamarabb bekövetkezik majd, mint gondolnád.

 

A mondókázás fejleszti a nagymozgásokat is – abban az esetben, ha mozgással is kíséritek azokat. Pl: Fújja a szél a fákat, Kaszálj Pista stb – ezek mind, mind mozgásra késztetik a kicsiket.

 

A mondókák elsajátítása fejleszti az érzelmi intelligenciát, az empátiát, beleérző képességet – a mondókák és dalocskák sokszor szólnak bajba jutott állatokról, megoldandó helyzetekről, amelyekben a mondókában sokszor van is megoldása –

pl: „Mókuska, mókuska felmászott a fára,

huncut a mókus, újra fára megy.”

 

És végül de egyáltalán nem utolsó sorban a mondókák kiválóan fejlesztik a ritmusérzéket. Érdemes a mondókákat egyenletes lüktetéssel is kísérni vagy valamilyen ritmikus hangszert használni hozzájuk. Így még jobban érezhető a fejlesztő hatása.